Cégalapítás – A cégalapítás során elkészítjük a társaságok létesítő okiratát, és az összes további cégalapításhoz szükséges iratot, azokat benyújtjuk a cégbírósághoz.

Létesítő okiratok módosítása – A cégalapítást követően is közreműködünk a működő társaságok cégjegyzékadataiban, működésében bekövetkező cégmódosítások (pl. új ügyvezető választása, új könyvvizsgáló megválasztása, új székhely bejegyzése), a jogszabályi változásokból eredő kötelező módosítások átvezetésében, elkészítjük az ezzel kapcsolatos iratokat, azokat benyújtjuk a cégbírósághoz.

Tőkeemelés, tőkeleszállítás – Legyen szó az új Ptk. által előírt kötelező tőkeemelésről, további tőke bevonásáról, tőkekivonásról, vagy veszteségrendezés következtében szükségessé váló tőkeleszállításról minden esetben teljes körű jogi segítséget nyújtunk, a szükséges dokumentumok mellett figyelmet fordítva a Cégközlönyben történő közzétételek megfelelő időben történő megjelentetésére.

Átalakulások – Ha meg kívánja változtatni a társasága cégformáját vagy cégei egyesülnének, vagy szétválnának vállaljuk az ehhez szükséges teljes jogi dokumentáció elkészítését, egyeztetünk a könyvelővel, könyvvizsgálóval, igény szerint független könyvvizsgálót ajánlunk, akivel a hatékony együttműködés biztosított.

Részvénykibocsátások – A részvénytársaságok számára segítséget nyújtunk a cégalapítás, illetve tőkeemelés során a részvények kibocsátásában, beleértve a teljes KELER ügyintézést, továbbá együttműködünk a bankokkal és segítünk a tulajdonosi megfeleltetés során, hogy a részvények biztosan az értékpapírszámlájára kerüljenek.

Vállalatfelvásárlások – Akár eladná társasági részesedését, akár társasági részesedést vásárolna, mi hatékony képviseletet biztosítunk, amelynek keretében felépítjük, megtervezzük és elkészítjük a kapcsolódó szerződéseket és közreműködünk az ezzel összefüggő tárgyalások lefolytatásában.

Belső szabályzatok – A működő társaságoknak segítséget nyújtunk belső szabályzataik (pl. szervezeti és működési szabályzatok, aláírási szabályzatok) kidolgozásában, az ügyrendek (igazgatósági, felügyelőbizottsági ügyrendek) elkészítésében, speciális osztalékfizetési szabályok, elsőbbségi részvényekhez, üzletrészekhez kapcsolódó szabályok kidolgozásában.

Végelszámolás – Ha meg kívánja szüntetni a vállalkozását, segítséget nyújtunk a végelszámolás teljes folyamatának a lebonyolításában, amelynek során tartjuk a kapcsolatot a könyvelővel, könyvvizsgálóval, segítséget nyújtunk a szükséges papírok beszerzésében, támogatjuk a végelszámolót a munkájának elvégzésében.

Csődeljárás, felszámolási eljárás – Tanácsokkal látunk el és képviselünk olyan ügyfeleket, akiket a fizetésképtelenség, vagy a felszámolás veszélye fenyeget, és olyanokat is, akik felszámolást kívánnak kezdeményezni valamelyik adósukkal szemben.

Polgári Törvénykönyvünk gazdasági társaságokra vonatkozó legfőbb szabályai:

A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.

Gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható.

A gazdasági életben a vállalkozások leggyakoribb megjelenési formája a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság.

A BETÉTI TÁRSASÁG

A betéti társaság (bt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért (több beltag esetén a többi beltaggal egyetemlegesen) köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel.

 

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG

A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért – ha Polgári Törvénykönyvünk eltérően nem rendelkezik – a tag nem köteles helytállni.

A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek; az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál. Minden tagnak egy törzsbetéte lehet.

A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.

Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Ebben az esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.

Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése – a három évet meghaladó részében –semmis.

Összességében tehát addig, amíg egy betéti társaságot akár 10.000 forint összegű jegyzett tőkével is meg lehet alapítani, egy korlátolt felelősségű társaság alapításához minimum 3 millió forint pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra van szükség. Igaz ezt nem kell azonnal a vállalkozás rendelkezésére bocsátani, emellett a tulajdonosoknak összesen kell kifizetni a 3 millió forintot és nem fejenként.

Bt. vagy kft.?

A legfontosabb különbség a bt. és a kft. között nem az alapítási költségekben keresendő, hanem a felelősség kérdésében, illetve a céget alapító személyek számában.

Betéti társaságot ugyanis minimum két személynek kell alapítania, csak akkor működhet, ha van egy bel- és egy kültagja.

Ezzel ellentétben korlátolt felelősségű társaságot akár már egy személy is alapíthat.

Mi a különbség a bt. és a kft. felelősségi köreiben?

Betéti társaság esetén a beltagnak korlátlan felelőssége van. Ami azt jelenti, hogy nem csak vagyoni betéte erejéig, hanem a teljes vagyonával felel. A kültag felelőssége már nem ilyen szerteágazó. Ő a betéti társaság kötelezettségeiért csak a vagyoni betéte erejéig felel. Több beltag esetén a beltagok egyetemlegesen felelnek, tehát bármelyikük a teljes fennálló tartozásért a teljes vagyonával felel (természetesen a többi beltaggal szemben később igényt támaszthat a követelés arányos megtérítése érdekében).

A korlátolt felelősségű társaság esetében azonban minden tulajdonos csak a vagyoni betét mértékéig felelős a cég tartozásaiért, így főszabály szerint a tag saját vagyonából a korlátolt felelősségű társaság hitelezői nem elégíthetők ki.

Bt. és kft. alapításának menete:

Az alapítás megkezdéséhez elsősorban az alábbi adatokra van szükségünk: cégnév, e-mail cím, a székhely, a tagok és vagyoni hozzájárulásuk mértéke és annak rendelkezésre bocsátásának módja és határideje, a jegyzett tőke mértéke, a vezető tisztségviselők, a tevékenységi körök, valamint az ÁFA kör kód megjelölése szükséges, továbbá szükség szerint telephely, kézbesítési megbízott, könyvvizsgáló stb.

A székhely, telephely, fióktelep használat jogosultságának igazolásához (nem hiteles) tulajdoni lap másolat szükséges, melynek díja 1.000 Ft/ingatlan.

A megadott adatok és hatályos jogszabályok alapján az előre megbeszélt aláírási időpontra előkészítjük a cégiratokat a szükséges példányszámban.

Az egyszerűsített cégeljárás a jogalkotó által biztosított lehetőség a gyors cégalapításra, mely jelentősen megkönnyítette a cégalapítók életét. Szerződésminta alkalmazása esetén a Cégbíróság az adószám megállapítását követő három munkanapon belül bejegyzi a céget.
Az egyszerűsített cégeljárással ugyanolyan cég jön létre, mint a hagyományos eljárással, mindösszesen az alapítást könnyíti meg.

Egyszerűsített és hagyományos cégeljárásban kft. alapítás esetén a jelenleg hatályos szabályozás szerint NINCS se illeték se közzétételi költségtérítés; kft. módosításoknál általában 15.000 Ft illeték és 3.000 Ft közzététel fizetendő.

Egyszerűsített és hagyományos cégeljárásban bt. alapítás esetén a kft. szabályozásához hasonlóan szintén nem kell illetéket és közzétételi költségtérítést fizetni, míg bt. módosításoknál is általában 15.000 Ft illeték és 3.000 Ft közzététel fizetendő.

Az okiratok aláírásakor az érintett felek megfelelő okmányokkal igazolják személyazonosságukat és ekkor kerül sor az okiratokba foglalt adatok ellenőrzésére és az okiratokban foglalt jogi tartalom elmagyarázására, valamint az esetlegesen még szükséges jogi tanácsadásra és a kötelező ügyfél azonosítás (JÜB) elvégzésére.

Ezt követően elektronikus úton benyújtjuk az alapítás iratait a Cégbíróságra. A beérkezést tanúsító dokumentumok és az elektronikus végzések a jogi képviselő elektronikus címére érkeznek, melyről értesítjük az ügyfeleket. A cég alapítást bejegyző végzését (változásbejegyző végzést) megküldjük a társaság részére e-mailben.

	Csődeljárás	Felszámolási eljárás	Végelszámolás
Eljárás fogalma	A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.	A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.	A végelszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek során a nem fizetésképtelen cég – a jogutód nélküli megszűnését elhatározva – a hitelezőit kielégíti.
Eljárás célja	gazdasági tevékenység folytatása – egyezségkötés – hitelezők kielégítése	jogutód nélküli megszűnés – hitelezők kielégítése
Eljárás alanya	gazdálkodó szervezet (adós)		cég
Eljárás alanyának fizetőképessége	fizetésképtelen		nem fizetésképtelen
Eljárás kezdeményezése	kérelemre – adós gazdálkodó szervezet által	kérelemre – adós, hitelező, végelszámoló hivatalból – csődeljárás eredménytelensége esetén, a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte,	kérelemre – cég által
Eljárás alanyának képviselője	vagyonfelügyelő	felszámoló/felszámolóbiztos	végelszámoló
Egyes joghatások	cs.a. toldat, vagyonfelügyelő személye, moratórium joghatásai – beszámításnak nincs helye, pénzkövetelések végrehajtása szünetel stb.	f.a. toldat, felszámolóbiztos személye, végrehajtási eljárások megszüntetése, valamennyi tartozás lejárttá válása, beszámításnak csak meghatározott feltételek mellett van helye stb.	v.a. toldat, végelszámoló személye
Eljárás befejezése	egyezségkötés, tevékenység folytatása; folytatás felszámolási eljárásként	egyezségkötés; gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése	cég jogutód nélküli megszűnése a cégjegyzékből való törléssel